hossadayayin.com

Wesselényi Féle Összeesküvés - Wesselényi-Féle Összeesküvés És A Megtorlás Időszaka – Érettségi 2022

A fő bűnösök a Bécsben szervezett törvényszék elé állíttattak s Nádasdyt, Frangepánt és Zrinyit méltóságuktól és vagyonuktól megfosztották és lefejezték. A kisebb bűnösök felett egy Pozsonyban felállított törvényszék itélt, mely kettőt kivégeztetett s mintegy 300-at jószágvesztésre itélt. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is

  1. Wesselényi-féle összeesküvés - Lexikon ::
  2. 1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit
  3. Wesselényi-összeesküvés – Wikipédia
  4. Wesselenyi file összeesküvés
  5. A Zemplén legszebb várai: öt szuper kirándulóötlet | Traveladdict
  6. Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon

Wesselényi-féle összeesküvés - Lexikon ::

Lipót nemcsak megkegyelmezett nekik, de még hivatalaikban is meghagyta. A királyi kegyelem, mely azonban csak szinleges volt, tőrbe csalta Zrinyit és Nádasdyt. Most ismét felújíthatni vélték a haza felszabadításához kapcsolt önző terveiket. Zrinyi nagyravágyásában annyira ment, hogy Magyarország fejedelmévé akart lenni. Bár tudták, hogy a bécsi udvar minden lépésüket figyelemmel kiséri, követeket küldtek a portához, melytől Magyarországot Zrinyinek, Erdélyt Rákóczinak kérték s ezáltal Apafit is halálosan megsértették, aki elkeseredve ajánlotta fel támogatását Lipótnak. Ily körülmények között - bár a török megtagadta a segítséget - 1670. kitűzték felkelés zászlaját. Zrinyi és Frangepán Ferenc Csáktornyán, Rákóczi Ferenc pedig az északi vármegyékben jelent meg hadaival. Fellépésüknek nem volt semmi sikere, Zrinyi és Frangepán megadták magukat, Rákóczi szintén letette a fegyvert. A kormány egymásután fogatta el a mozgalom fő részeseit, egy bizottságot állíttatott fel Lőcsén a lázadás részeseinek bővebb kinyomozására.

1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit

1666. december 19. Szerző: Tarján M. Tamás "Látván azt, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek ügye oly veszedelembe jutott légyen, hogy ha mi, kik az országnak első oszlopi vagyunk, valami szabados úton eleit nem veszszük, ezennel végső romlásra jut az ég alatt ilyen híres nemzetnek az ő sorsa. " (Részlet az összeesküvők Bécsben megfogalmazott okleveléből) 1666. december 19-én kötött írásos szövetséget a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés három legjelentősebb alakja, a nádor, valamint Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót (ur. 1657-1705) abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul, nagyszabású terveik megvalósítására azonban soha nem kerülhetett sor. Várad 1660. évi eleste mélyen megrázta a hazai közvéleményt, a magyar arisztokráciának pedig a következő esztendőkben még számos hasonló csalódást kellett megtapasztalnia: Lipót ugyanis, ígéretével ellentétben nem indított hadat a kulcsfontosságú erőd visszafoglalására, amikor pedig a Porta 1663-ban maga üzent háborút, megelégedett azzal, hogy Bécs városát és a birodalom területét biztonságban megőrizte.

Wesselényi-összeesküvés – Wikipédia

A törökök és a franciák azonban továbbra is passzívan szemlélték az eseményeket, ráadásul a felkelés nem talált igazán széles körű társadalmi támogatottságra. Emiatt Zrínyi és Frangepán, megijedve a következményektől, Bécsbe siettek, és beárulták a mozgalmat. Hűségüket szerették volna ezzel bizonyítani, de az udvar most nem honorálta a megbánást. Mindkettőjüket elfogták, sőt családjukat is fogságba vetették. A Rákócziak hihetetlen nagy összegű váltságdíj ellenében tudták csak elkerülni a halálos ítéletet. Nádasdy Ferencet is elfogták rövidesen, és nem volt kétség afelől, hogy a megtorlás kemény lesz. 1671 áprilisában Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet pedig Bécsben kivégezték. Fotó: I. Lipót. Forrás: Wikipédia. A megtorláson kívül azért voltak prózaibb okai is a tárgyalásokon osztott ítéleteknek, hiszen sokakat ítéltek teljes jószágvesztésre, ami igencsak előnyös volt az udvar számára, hiszen az elkobzott birtokok visszaszálltak a koronára. Az elkövetkező évtizedek a magyar nemesség befolyásának fokozatos felszámolásával járt, amihez a Wesselényi-féle összeesküvés remek okot biztosított, hiszen immár lehetett hivatkozni I. Lipótnak a jogeljátszásra a nyílt abszolutizmus bevezetésekor.

Wesselenyi file összeesküvés

Sorsuk már a Titkos Tanács augusztus 25 – 29. között tartott tanácskozáson eldőlt, itt Johann Paul Hocher udvari kancellár, Montecuccoli, Lobkowitz, valamint Johann Adolf von Schwarzenberg fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és Alsó-Ausztriában is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett. [2] Az áprilisi perek folyamán Zrínyi végig tagadott, hasonlóan Frangepánhoz. Nádasdy volt az egyetlen, aki képes volt logikusan érvelve védekezni, azonban ez sem menthette meg: 1671. április 30-án kivégezték őket: Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdyt Bécsben. Vagyonukat a császári kincstár javára konfiskálták. Magyarországon Johann von Sporck tábornok vezetésével megkezdődött a lefogottak birtokainak megszállása és a többi résztvevő felkutatása, majd Rottallal az élén állandó bizottságot állítottak fel Lőcsén a lázadás résztvevőinek kinyomozására, amely 1670 augusztusában kezdte meg a munkát.

A Zemplén legszebb várai: öt szuper kirándulóötlet | Traveladdict

wesselényi féle összeesküvés

Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon

© Technológia: 1654-ben váratlanul elhunyt a már korábban megkoronázott ifjabb király, IV. Ferdinánd, és a bécsi udvar ezután örökletesen akarta biztosítani a magyar trónt a maga számára. Komoly viták árán végül sikerült az országgyűléssel kompromisszumot kötni, így a rendek nem mondtak le szabad királyválasztó jogukról, ellenben megválasztották Lipót főherceget magyar királynak. Cserébe a Habsburgok esküvel fogadták meg, hogy felszabadítják az országot a török uralom alól. Az országgyűlés elhatározta emellett, hogy korszerűsítik a végvárrendszert, és nagyszabású várépítési munkálatokat indítanak. A másik téma a nádorválasztás ügye volt, mely a bécsi udvar számára a lehető legkényelmetlenebb pillanatokat okozta, így szerették is volna elhalasztani. Zrínyi Miklós zökkentette ki a nyugvópontról a helyzetet, ugyanis hatásos beszédét követően elsőként voltak kénytelenek tárgyalni ezt a kérdést; mégis a horvát bánnal szemben a békésebbnek, kezelhetőbbnek tűnő Wesselényi Ferencet választották meg az ország új nádorává.

A konspirátorok ugyanis Lipót kegyességén felbuzdulva 1670 -ben folytatták addigi tevékenységüket. A kormányzatot sem Zrínyi a porta által végül elutasított török szövetségi terve, sem a horvátországi felkelés nem érte váratlanul. Ez utóbbit a szervezkedést felújító arisztokraták összekötötték volna egy felső-magyarországi lázadással, azonban Zrínyi március 20-án írt hadba hívó levele csak április 9-én jutott veje, Rákóczi kezébe. Ő már hiába hívott össze Sárospatakon gyűlést, fogatta el Rüdiger von Starhemberg grófot, Tokaj császári várkapitányát, és robbantott ki felkelést: a horvátországi zendülést a hatalmas túlerőben levő császáriak hamarosan elfojtották. Április 13-án Zrínyi és Frangepán elhagyta Csáktornyát, és a király ismételt kegyében bízva Bécsbe utaztak. Lobkowitz kancellár először vendégként fogadta a két főnemest, és Zrínyivel levelet íratott Rákóczinak, hogy fejezze be a lázadást. A felvidéki nemesek csak április 27-én értesültek Frangepánék sorsáról, és május 1-jén elhatározták a harc beszüntetését.

  1. Vészhelyzet 6 évad
  2. Nagy ignác utcai bv 4
  3. Wesselenyi file összeesküvés
  4. Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon
  5. Dr. Papp György: Rádió Compass - Útmutató az 1948. évre (Nagy Andor kiadása, 1948) - antikvarium.hu

Wesselényi-féle összeesküvés, első inditó oka a vasvári béke volt. Az ezen béke által okozott ingerültség napról napra nőtt, annyival is inkább, mert a magyar nemzet mindinkább meggyőződött arról, hogy a békekötés tulajdonképeni oka az volt, hogy az alkotmányellenes törekvések keresztülvitele minél könyebben sikerüljön. A bécsi udvar legújabb intézkedései semmi kétséget nem hagytak fenn az iránt, hogy ugy a vallási, mint a politikai szabadságot veszély fenyegeti. Hogy a helyzet csakugyan ilyen volt, leginkább az mutatja, hogy éppen az ország azon fő emberei estek leginkább kétségbe, kik hivatalos állásuknál fogva legközelebbről itélhették meg a tényeket s nem találtak más utat a szabadulásra, mint az összeesküvést. Maguk a német s a katolikus párt fő emberei kezdték meg az összeesküvést, melynek élére Wesselényi Ferenc nádor állott. Részt vettek még benne Zrinyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbiró, Frangepán Ferenc és Rákóczi Ferenc. Értekezéseket tartottak a stubnyai fürdőben, utóbb Sárospatakon és Munkácson, melyeken Apafi minisztere Teleki Mihály is megjelent s mely összejöveteleken az összeesküvés tagjai a nádor tanácsára abban állapodtak meg, hogy előbb még felszólítják Lipótot az alkotmány megtartására s ha ez nem segítene, fegyverhez nyulnak.

Tuesday, 15 November 2022